Fiatal kutatói minikonferencia 2018/2019/1

2018-12-21

Fiatal kutatói minikonferencia 2018/2019/1
minikonf

A kar oktatói és hallgatói mutatják be a publikumnak a kutatási témájukat, elért eredményeiket. A kutatás témája kötődhet az Új Nemzeti Kiválóság Program keretein belül elnyert pályázathoz.
Az esemény 2018. 12. 21.-én lesz az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar kampuszán, az F.02-es előadóban 14:00-ás kezdettel.

Minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!

Kutatók, témáik és a programbontás

Kovács András

Agilis módszertanra épülő projektmenedzsment keretrendszer fejlesztése

Vajdáné Németh Koni

Kinect szenzor felhasználása ambiens intelligens környezetben

Czinder Vendel Bence

Autonóm járművek alacsony költségvetésű, nagy hatótávolságú rádiókommunikációja

Dankó Bence

A magyar jelnyelvi ujjábécé kézjeleinek felismerése gépi tanulás segítségével mélységérzékelő kamera használatával

Nagyné Elek Renáta

Robotsebészeti folyamatok algoritmikus támogatása és sebészeti készségek automatikus mérése

Kertész Gábor

Sziámi architektúrájú konvolúciós neurális hálózatok alkalmazása strukturált adatok összehasonlítására

Simon-Nagy Gabriella

Gráfadatbázisok használata beltéri akadálymentes navigációhoz

Kiss Dániel

-Hamarosan

Lovas István

Drónra szerelhető nukleáris sugárzás detektor fejlesztése szabadtéri gamma sugárforrás felderítésére

Rövid ismertetők a témákról

Kovács András

“A kutatásom keretein belül feltérképeztem az iparban használt agilis módszertanokat, és valós projektekben történő alkalmazásuknak erősségeit, gyengeségeit. A kutatás célja egy agilis projektmenedzsment platform fejlesztése, amely optimalizálni képes a fejlesztési időt és valós idejű projekt követésre is alkalmas.”

Vajdáné Németh Koni

“A projekt egy olyan megfigyelési rendszert takar, amely idős emberek védelmét szolgálja a saját otthonukban. Alapja a Kinect szenzor felhasználása. A rendszernek képesnek kell lennie költséghatékonyan biztosítani az idősek megfigyelését a személyiségi jogokat figyelembe véve. A projekt legnagyobb célja, hogy az elesést képes legyen detektálni a rendszer és vészhelyzet esetén valamilyen formában értesítést küldjön egy előre meghatározott személynek. További feladatai közé tartozik bizonyos mindennapi tevékenységek felismerése.”

Czinder Vendel Bence

“Napjainkra gyakorlatilag a legnépszerűbb játékká, és az egyik legdinamikusabban fejlődő járművé váltak a multikopterek, azaz a drónok. E járművek kivétel nélkül valamilyen rádiófrekvenciás rendszerrel kommunikálnak az üzemeltetőikkel. Egy másik, viszonylag új kategóriát alkotnak a civil célokra készített autonóm járművek, amelyek szintén igényelnek valamilyen kommunikációt az általuk generált adatok küldésére, és parancsok fogadására. E projekt végcélja, hogy elkészítsen egy olyan rádiókommunikációs rendszert, ami képes nagy távolságon, de alacsony költségek mellett létrehozni egy rádiókapcsolatot egy részben, vagy teljes mértékben autonóm jármű, és az azt vezérlő bázisállomás között.”

Dankó Bence

“A jelnyelv a siketek és nagyothallók által használt nyelv, melynek megértése a nyelvet nem ismerők számára bonyolult. Egy jelnyelv felismerő rendszer kézenfekvőbb lenne ilyenkor, azonban a magyar jelnyelv azonosítására kevés rendszer képes. Az osztályozást rekurrens konvolúciós neurális hálózat segítségével valósítom meg, amely egy népszerű képek felismerésére, osztályozására alkalmazott felügyelt gépi tanuláson alapuló eszköz.”

Nagyné Elek Renáta

“A sebészeti robotika viszonylag új, azonban gyorsan fejlődő terület, amely lehetőséget ad a sebészet mérnöki eszközökkel való támogatására. Napjainkban nem bevett klinikai gyakorlat a sebészeti készségek objektív felmérése; a betegek szubjektív értékek alapján tájékozódhatnak a sebészről, illetve jellemzően a sebészek nem kapnak objektív visszacsatolást munkájukról. A kinematikai adatok és endoszkópos felvételek utalhatnak a sebész készségeire, mely információk felhasználhatók tréningre és minőségbiztosításra. Előadásomban ismertetem a robotsebészeti készségek automatikus felmérésének témakörében végzett munkám első eredményeit, a téma klinikai relevanciáját, illetve konkrét céljaimat a következő időszakra.”

Kertész Gábor

“Konvolúciós neurális hálózatokat alkalmaznak azokban az esetekben, amikor a bemeneti adatok struktúrája is információt hordoz, pl. képek esetén. A Sziámi-architektúra két megegyező felépítéssel és paraméterekkel rendelkező konvolúciós bemeneti rétegarchitektúrából, és az ezek kimeneteként kapott kiértékelő, távolságmérő rétegekből áll. A bemenetekre jellemzően struktúrált képi adatok kerülnek, a kiértékelés eredménye azt írja le, hogy a két bemeneten található objektumok azonos példányhoz, vagy közös osztályba tartoznak. A kutatási programban a bemutatott Sziámi architektúra alkalmazási lehetőségeit, a paraméterek és hiperparaméterek analízisét tűztem ki célul. Korábbi kutatásaim alapján megállapítottam, hogy képek használata mellett egyéb strukturált információ is megadható bemenetként, például vetületi mátrix adatai is.”

Simon-Nagy Gabriella

“A mozgásfogyatékkal élők számára sokszor nehézséget jelent a közintézményekben való közlekedés, mivel ezek (különösen a régebbi építésűek) nem teljes körűen akadálymentesítettek: az épület bizonyos részei kerekesszékkel megközelíthetők, esetleg segítő személy közreműködésével az akadályok áthidalhatók, de a teljes akadálymentesség követelménye nem teljesül. A kutatásom ezen a problémán könnyítene azzal, hogy a közintézményekben való akadálymentes navigációhoz olcsó, speciális hardvert nem igénylő megoldást ad gráfadatbázisban tárolt adatok segítségével.”

Kiss Dániel

-Hamarosan

Lovas István

-Hamarosan